Magyarországon az 1920-as években kezdődött a japán nyelv oktatása, de az 1980-as évek közepéig csak néhány középiskolában illetve felnőttképzési intézményben folyt. Az 1980-as évek második felében megkezdődött az általános iskolai japánnyelv-oktatás, az 1990-es években pedig mind a diákok száma, mind az oktató intézmények és a tanárok száma növekedett.
Azonban az oktatás elterjedésének ellenére a különböző oktatási intézmények és tanárok között nem alakult ki kapcsolat. Ezért az Európai Japánnyelv-Oktatók Társaságának magyarországi tagjai a Japán Alapítvány Budapesti Irodájának hathatós támogatásával 2001 februárjában megalapították a Magyarországi Japánnyelv-Oktatók Társaságát, mely a tanárok közötti kapcsolatok kiépítését és fejlesztését, illetve a japánnyelv-oktatók szakmai fejlesztését tűzte ki célul.
Az alapítással egyidőben elnököt és intézőbizottságot is választottak. A tagok az elemi, közép- és felsőszintű oktatásban, nyelviskolákban illetve magántanárként működő tanárok, japántanárnak készülő diákok és különleges tagok. 2005-ben a társaság jogi személlyé, azaz törvényileg elismert szervezetté vált.
Célok
A Magyarországi Japánnyelv-Oktatók Társasága a magyarországi japánnyelv-oktatás fejlesztését, a Japánnal való kapcsolatok és a két ország közötti kölcsönös megértés mélyítését illetve a kulturális cserekapcsolatok fejlesztésében való együttműködést tűzte ki célul.
A különböző kutatások és továbbképzések által, illetve azáltal, hogy a tagok kölcsönösen inspirálják, motiválják, fejlesztik egymást, a magyarországi japánnyelv-oktatás szintjének emelésében segédkezünk.
Az MJOT Tevékenységei
A Japán Nyelvi Szónokverseny a MJOT évente megrendezésre kerülő rendezvénye.
A Szónokverseny célja, hogy a jelentkezők a hallgatóság előtt saját tapasztalataikat, véleményüket japán nyelven elmondhassák, ezáltal megbizonyosodhassanak tanulmányaik eredményeiről.
A Japán Nyelvi Szónokversenyről bővebb információt itt olvashatnak.
A Japán Nyelvi Tábor a MJOT évente megrendezésre kerülő eseménye volt. Az egyhetes nyár eleji tábor keretében a jelentkezők délelőttönként a szintjüknek megfelelő japán nyelvi kurzusokon vehettek részt, délután a japán kultúra egy-egy szegletébe ( kalligráfia, tusfestés, stb.) nyerhettek bepillantást. Külön is lehetett jelentkezni csak a délelőtti vagy csak a délutáni kurzusokra.